Az egyik hazai multinacionális vállalat vezetője a minap azzal keresett meg, hogy munkatársai fáradékonyságra, szemszárazságra, légzési nehézségekre, allergiás köhögésre panaszkodnak. Mit lehet ilyen esetben tenni?
Az egyik opció, hogy a teljes stábot küldjük el egy egy hónapos karibi nyaralásra, ahonnan feltöltődve, minden bizonnyal csokibarnán és motiváltan térnek haza. A másik megoldás ennél komolyabban és némileg költségtakarékosabb alternatívát kínálva közelít a valós problémához. Ugye nem meglepő, hogy köze van az irodai növényekhez?
A munkahelyi egészségüggyel foglalkozó szakemberek előtt már régóta ismert a fentiekben leírt SBS (Sick Building Syndrome) néven emlegetett tünetegyüttes, amely azon túlmenően, hogy megnehezíti az érintett alkalmazottak életét, huzamosabb ideig tartó fennállása esetén jelentős termeléskiesést eredményezhet.
Nem véletlen, hogy a magyarul jobb híján „épületbetegségnek” fordított kérdésben a NASA is hosszú ideig vizsgálódott. Kiderült: a panaszok a munkahelyi környezet extrém száraz és szennyezett levegőjére vezethetők vissza.
A világ élvonalába tartozó nagyvállalatok számos verziót kínálnak fel alkalmazottaiknak a munkaidőben való feltöltődésre. Gondoljunk csak a közösségi terekben elhelyezett csocsó- és pingpongasztalokra, a gerinc kinyújtóztatását elősegítő bordásfalakra, a kondibiciklikre.
Ezek a megoldások azonban csak a relaxációra, a kreativitás felpörgetésére alkalmasak, a fenti problémára nem adnak választ. A helyiségek gépi úton történő párásítása nem minden esetben megoldható és lássuk be, nem is olcsó megoldás. A padlószőnyegekből, hangfogó textíliákból kiáramló por, valamint a zárt terekben belélegezhető méreganyagok ellen pedig csak korlátozottan véd a rendszeres takarítás.
Közismert tény viszont a növények légtisztító hatása, és az sem új keletű felfedezés, hogy a cserepesek az adott helyiség páratartalmát képesek jelentős mértékben emelni. Ehhez mindössze egy sarokra van szükség, ahol az egy négyzetméterre eső zöld növények száma vetekszik egy kisebb pálmaház felhozatalával.
Nem mindegy azonban, hogy mely virágokat költöztetjük ebbe a félszobányi oázisba, ugyanis a különféle növények más-más méreganyagok kiszűrésűre szakosodtak. Vannak, amelyek igazi „antinikotinisták módjára” a cigarettafüsttől szabadítják meg környezetüket, mások a bútorok lakk- és festékanyagában lévő kemikáliák ellenségei, megint mások elektroszmog- vagy épp ammóniasemlegesítő képességükkel tűnnek ki. Mindezt úgy, hogy közben „zöld testőreink” maguk nem válnak toxikussá, hiszen előbb kivonják, majd ártalmatlanítják a „belélegzett” kemikáliákat.
Az ügyfelet meggyőztem. Persze, vannak, akiket nem. Ezek után még mindig beszerezhetünk egy légtisztító és egy párásító berendezést, de mennyivel jobban mutat egy dzsungel az iroda sarkában!
Legutóbbi hozzászólások