Irodatörténeti körképünk első részében azt tekintettük át, hogyan határozták meg az egyes korszakok – és az ezekhez kapcsolható munkáltatói elképzelések – az irodabelsők kialakítását. Most – nem hazudtolva meg irodakertészi mivoltom – azt vizsgáljuk meg, a különféle enteriőrök milyen növénytrendeknek kedveztek.
Az már az előzőekből is kitűnt, hogy még a legelegánsabb bútorokkal berendezett iroda is élettelennek hat növények nélkül. A sivárságot oldandó – amint az építészeti megoldások lehetővé tették a többé-kevésbé világos helyiségek kialakítását – csakhamar „gyökeret vertek” a virágok az ablakpárkányokon, íróasztalokon. Eleinte csupán agyag, később műanyag tartókban – noch dazu margarinos doboz alátéttel! – virultak a zöldek, napjainkra viszont az amatőrök és a cserepesekkel hivatalból foglalkozók egyaránt elismerik, hogy a növények sohasem önmagukban, hanem az enteriőrhöz és magához a virághoz illeszkedő kaspóban mutatják meg igazi szépségüket.
A stílusringlispílnek persze vannak örök nyertesei. Ezek azok a növények, amelyek eleganciájukkal, és egészséges igénytelenségükkel minden enteriőrben helyet követelnek magunknak. E tekintetben a toplistát a pálmafélék vezetik, amelyek méretükkel és tekintélyt parancsoló megjelenésükkel a növénybarátok kedvenceivé váltak. Általánosságban elmondható, hogy a levéldísznövényekkel némileg egyszerűbben elboldogulnak az irodai botanikusok, így a favoritok között is első sorban ilyenekkel találkozunk. Hálás növények a dracaenák, a nolinák, a shefflerák (sugáraráliák), mivel ezek gondozása nem igényel különösen nagy előképzettséget. Ugyanígy a fokföldi ibolya is bátran ajánlható a kezdőknek, de a flamingóvirág is biztos sikerélményhez juttatja azt, aki betartja a gondozása minimális szabályait.
Nem kell lemondanunk azonban a minket ennél nagyobb kihívások elé állító zöldekről sem, ha azok gondozását szakavatott kezekbe adjuk. Ám, mielőtt belesétálnánk a színes, szagos növénymagazinok csapdájába, tartsunk szem előtt néhány szempontot! A növényekről készült fotók éppoly csalókák ezekben a lapokban, mint a sztárokról készült agyonretusált, több órás fodrászos, sminkes beavatkozás után kattintott képek. Amennyiben ugyanis nem tudjuk biztosítani a gyakran trópusi körülményeket virágunk számára, vagy ápolása meghaladja erőnket, csak nyeretlen lutrit vásároltunk drága pénzen.
A „nagy átverés” című irodakertészeti show egyik ilyen jeles példája a közkedvelt Yucca. A soliterként csodásan mutató növény értő gondozás mellett mutat igazán jól. Enélkül viszont idővel csúnyán felkopaszodik, deformálódik. A türelmesek próbálkozhatnak a visszametszéssel, de ebben az esetben számolniuk kell azzal, hogy ezek után még jó darabig egy cserépbe ültetett csupasz csonk lesz az, amit korábban Yuccaként dédelgettek.
Másik „főhősünk” a Croton, hiszen ki tudna ellenállni gyönyörű rajzolatú és színű leveleinek. Hamar kedvünket szegheti a növény, mert ez a virág az igényesebb fajtából való. Kezdjük mindjárt azzal, hogy a kedvéért érdemes szaunává alakíttatnunk az irodánkat, mivel a meleg és párás éghajlatot szereti. Ha narancs, piros és bíbor levelekben szeretnénk gyönyörködni, bérelt helyet kell neki biztosítani a legnagyobb, legvilágosabb ablakban. Amennyiben kollégáink szívük szerint nem egy szál törölközőben és egy szalmakalapban intéznék napi ügyeiket, nézzünk inkább szét azok között a cserepesek között, amelyek kevesebbel – vagy legalább, a számunkra is megfelelő klímával is beérik.
Legutóbbi hozzászólások