Aki ismer, tudja rólam, hogy gyengéd érzelmeket táplálok a cserepes zöldek iránt. A róluk való gondoskodás számomra nem munka, vagy legalább is nem muszáj ��zű kötelezettség. Ebből adódóan esetemben kétféle munka létezik: a jó és a nagyon jó. Ja, és az olyan, mint amilyenről a következőkben írok: az ideális munka.
Ha egy tér totális növényesítése a feladat, az mindig felvillanyoz, hiszen a csupasz falak, az ergonomikusságuk ellenére is rideg irodabútorok közé egy tenyérnyi természetet csempészni izgalmas dolog. Amikor tehát a Corvin Irodaház átadása előtt, az irodaház üzemeltetője a növénydekoráció kialakításával bízott meg, érthető módon lelkesedéssel vágtam neki a munkának.
Iroda: tiszta lappal
Az irodakertésznek hogy stílszerű legyek maga a paradicsom egy „nullkilométeres” munkahelyi tér, jelen esetben egy grandiózus aula és tárgyaló dekorációja! Különösen, hogy a helyszínen járva semleges falak, világos, megnyugtató, minimalista tér fogadott, amely könnyen köt barátságot bármiféle növénnyel. Megkötések sem nehezítették munkámat, ahogy mondani szokták, szabad kezet kaptam. Egyetlen kérés volt csupán: kizárólag hidrokultúrás növényekben gondolkodjak. Szakmai múltamból adódóan – rendszeres olvasóim alátámaszthatják – ez az elvárás nem esett nehezemre.
Egy hét állt rendelkezésemre, hogy életre keltsem az addig kihalt irodát. Az enteriőr visszafogottsága miatt úgy döntöttem, a zöldekkel és az azok megjelenését kiegészítő kaspókkal nem töröm meg, csak finoman kiegészítem ezt az eleganciát.
Az adottságok figyelembe vételével dolgoztam, azaz a tágas tér, a zárt átrium magassága arra determinált, hogy ég felé nyúló növényeket és hozzájuk illő, nyújtott kaspókat válasszak. Az alapvetően fehér, szürke és krémszínre hangolt iroda harmóniáját tovább erősítettem azzal, hogy egyazon fényes fehér felületű, sima vonalú, geometrikus formájú növénytartó család elemeit alkalmaztam.
[rev_slider alias=”corvin10″]
[su_spacer]
Semleges háttér, hidrokultúrás növények
A világos háttér és az aula nagyvonalú belmagassága megkívánta az ellenpontozást, tehát első sorban sötétzöld levelű, az átlagnál magasabb növényekre szavaztam.
A lehetőségek közül ezúttal a Dracaenakra esett a választásom. Ha szigorúan szakmai szempontokkal akarnám indokolni döntésem, azt mondhatnám: ez egy tökéletes irodai növény. Nem túl igényes, könnyen formában tartható, és ami az ő esetében igen komoly fegyvertény: a kártevők nem nagyon kedvelik. https://irodakertesz.hu/blog/szeret-nem-szeret/
A levéldísznövényekhez való közismert vonzódásom ellenére mégis úgy éreztem, kell egy kis szín is ebbe a nagy pasztell összhangba. Persze, ezt is csak decensen, visszafogottan. Mondjuk úgy, ahogy azt a flamingóvirág produkálja. Ez az egzotikus szaporítószerveket ringató zöld hosszú ideig örvendeztet meg bennünket skarlátvörös virágzatával. Kiváltképp akkor, ha hidrokultúrás kivitelben rendeljük. Egy semleges, színében és formájában visszafogott stílusú kaspóban pedig még inkább érvényesül ez a szépség.
A főnök, aki ott se volt…
Eddig szokásos a történet. Adott egy frissen kivitelezett, jó környéken lévő irodaház, és adott az irodakertész feladata. Akkor miért nevezem mégis ezt ideális munkának?
A legtöbb megrendelő hasonló helyzetben a legapróbb részletekig látni kívánja, hogyan haladnak a munkálatok. Azt, hogy ebben az esetben az átadás időpontjában a megbízóm éppen külföldön tartózkodott, a nagyfokú bizalom jeleként értékeltem. Persze, hazatérte után azért kíváncsi volt arra, mit alkottam. Megnyugvással töltött el, hogy a végeredménnyel nemcsak munkatársai, de ő is elégedett volt.
Hát, ezért írtam a lap tetején, hogy van a jó meg a nagyon jó munka. És kivételes esetekben – mint ez is – van az ideális munka.
Legutóbbi hozzászólások