Mikulásvirág avagy karácsonyfa júliusban?

Felvirágoztatva
2015. dec. 01.
Zöld, zöldebb, örökzöld
2015. dec. 17.

Most, hogy eljött a forraltborozós, bevackolós hideg évszak, könnyebben hangolódunk az ünnepekre. Még ha, nekünk felnőtteknek el is illant a varázs, mégis várjuk a karácsonyt, az ünnepi díszbe öltöztetett fát. Mert ha december, akkor fenyőillat. De, valljuk be őszintén, a júliusi kánikulában a Balaton-parton hűsölve, vajon hányunknak hiányzik égetően a karácsonyfa?

Az epikus bevezető után pedig kanyarodjunk rá mai témánkra, a mikulásvirágra. Mert, hogy ez a mostanság elképesztő karriert befutott cserepes bizony-bizony épp olyan szezonális áru, mint a karácsonyfa. De, nézzük, hogy miről is beszélünk! A kertészeti szakkönyvekben Euphorbia pulcherrima néven szereplő növény szegről-végről rokonságban áll a mi élénkzöld virágú kutyatejünkkel. Ebből következőleg, ha megvágjuk, az ágai vágási felületén mérgező, fehér, tejszerű nedv jelenik meg, így a cserepet a gyerekek és a játékos kedvű háziállatok számára tegyük elérhetetlen magasságba.

A mexikóiak bodzája

Az eredetileg Mexikóban és Közép-Amerikában őshonos cserje csak nálunk számít különlegességnek, származási helyén épp olyan mindennapos jelenség, mint mifelénk a bodza vagy a líceum bokor.

A növénynemesítőket érthető módon megragadta ez a mélypirosban pompázó növény, így azt „cserépkompatibilissé” tették, azaz az odahaza a nem ritkán a 3 métert is elérő cserjéből 30-50 centis példányokat neveltek. A mikulásvirág „zanzásítása” után a különféle színek kialakítása következett. Bár ilyen tüzes színekkel más fajoknál csak a legszebb virágú növények büszkélkedhetnek, a szóban forgó cserepest a virágaiért egészen biztosan nem vásárolnánk meg, lévén azok egészen jelentéktelenek. Ami feltűnővé, eladhatóvá teszi ezt a cserepes mikulást, azok a színes fellevelek, a különböző árnyalatú üstköt viselő példányok ma már nem csak skarlát színben, hanem sárgában, krém- és lazacszínben, sőt világoszöldben is elérhetők.

Türelemjáték

Kétségtelen, hogy feltűnő megjelenésével minden ünnepi asztal, ablakpárkány méltó dísze lehet, ezért abszolút érthető, hogy a szezon elteltével is szívesen vennénk magunkhoz a mikulásvirág nyújtotta színvitaminból. Ezzel azonban csak egyetlen aprócska probléma akad…

Pályám kezdetén a néhai Sasad Tsz-ben láttam, hogyan időzítették a szezonra a kertészek a mikulásvirágot. Rövid nappalos növény lévén, napi 12-14 órára sötétben kell tartani. Szeptemberben, amikor még javában sütött a nap, az üvegházat besötétítették, csak lámpával világítottak, miközben dunszt melegben hajtatták a dugványokat. Így mire eljött a névadó piros ruhás, nagyszakállú, formás, élénkpiros fellevelű virágokkal köszönthette az erősebbik nem a hölgyeket.

Ebből egyenes úton következik, hogy csak erős idegzetűeknek ajánlom a mikulásvirág szezonon túli istápolását. Egyszerűen nem éri meg a sok pepecselés, mert még ha túl is éli a növény szerető gondoskodásunk, csekély a valószínűsége, hogy olyan végeredményt kapunk, mint amit várunk.

Eldobható szépség

Érdemes megbarátkoznunk a gondolattal, hogy a szakszerű, a virágzó növények számára ideális tápoldattal való öntözés mellett maximum január végéig, február közepéig élvezhetjük a látványt. Igaz, sok esetben már ekkor is elkezdi hullajtani az addigra megfakult leveleit, felkopaszodik, és ha nincs szerencsénk, még az atkák is megtámadják.

A gyanútlan növénytulajdonos talán észre sem veszi, hogy a levélnyélen kis pókhálók jelennek meg, ami az Álmoskönyv szerint nem sok jót jelent a kedvencünkre nézve.

Amikor egy-egy irodában mikulásvirág fronton már reménytelen a helyzet, ajánlatot szoktam tenni az ügyfeleimnek. Ha megengedik, hogy kidobjam a leharcolt növényt, helyette egy másik, teljes értékű cserepessel kárpótolom a veszteséget. A legtöbb esetben gond nélkül belemennek a cserébe.

Mert a karácsonyfa és a mikulásvirág csak télen az igazi…