Angliát lehet szeretni vagy nem szeretni. Lehet ódákat zengeni a misztikus ködbe burkolódzó településeiről, lehet cifrákat mondani az esőáztatta utcákról, a szériatartozéknak számító esernyőről. Egy azonban elvitathatatlan a ködös Albiontól: a nők bőre párját ritkítóan üde és fiatalos. És ezt nem valami kozmetikai csodaszernek köszönhetik, hanem a fent említett, általunk gyűlölt/szeretett párás klímának.
Eddig rendben is volnánk, örülünk az óceáni éghajlat jótékony bőrgyógyászati hatásának, de joggal vetődhet fel a kérdés: miért érdekes ez mondjuk egy VI. kerületi munkahelyen? A válasz kézenfekvő: azért, mert az ideális mikroklímát az irodában is megteremthetjük néhány növény segítségével. Ebben a cikkben ehhez adok segítséget.
Az elektromos párologtatóktól a matrjoska cserépig
Egy átlagos felnőtt komfortérzetéhez, egészségmegőrzéséhez 40-60%-os páratartalomra van szükség azokban a helyiségekben, ahol huzamosabb ideig tartózkodik. Ez különösen télen nehezen kivitelezhető, amikor a fűtés jelentősen szárítja a levegőt. Ilyenkor húzódik, cserepesedik a bőrünk, és amelyen a fürdés utáni testápolózás is csak ideig-óráig segít.
Sokféle módszer létezik a levegő páratartalmának optimalizálására. A legismertebb a radiátorra szerelhető edény, vagy az elektromos párásító készülék beüzemelése, mindkettő kielégítő eredményt ígér. Az ennél egy fokkal szofisztikáltabb megoldást keresőknek a növénypárásítást javaslom. Kezdetnek a zöldek gyakori permetezésével javíthatunk munkahelyünk légkörén, de haladók a cserepek rácsra állítását is kipróbálhatják. A módszer lényege, hogy egy tálcába öntsünk vizet, majd erre tegyünk egy apró lábakon álló rácsot, itt kapnak majd helyet a növényeink. Fontos, hogy még véletlenül se érjen a cserép aljáig a víz, ugyanis nem a gyökerek áztatása a cél, csupán a páradús környezet megteremtése. (Rács híján egy tálcába tett dekoratív kaviccsal, majd az azokra helyezett növénnyel is ugyanez a hatás érhető el.) Hatásos eljárás a „matrjoska cserép” is, ahol egy nagyobb kaspót tőzeggel bélelünk ki (a tőzegről közismert, hogy egyenletesen párologtat), majd ebbe helyezzük a virágot cserepestül.
Kaktusz nem, vízipálma igen!
A hardcore növényfanok jól tudják, vannak olyan zöldek, amelyek puszta létükkel szabályozni képesek az iroda páratartalmát.
Nyilván ebből a szempontból nem a kaktuszok és a pozsgások lesznek az első számú favoritok, lévén ezek a sivatagi, félsivatagi körülményekhez igazodva csak módjával párologtatnak. Ellenben a dús lombú levélzöldek friss oxigént bocsátanak az irodába, miközben megkötik a széndioxidot és még nedvesítik is a légteret. Így, aki a biopárásítót kíván üzembe helyezni, szerezzen be egy madárfészek páfrányt (Asplenium) – ez a növény az öntözővíz 95-97%-át juttatja vissza a környezetébe! – vagy egy vízipálmát (Palkát), esetleg egy nagyméretű Monsterat. Előbbiek mellett alternatívaként szóba jöhet még a vitorlavirág (Spathiphyllum) vagy a már sokszor emlegetett Sansevieria.
Verhetetlen ránctalanítók
A cikk végére érve érzem, hogy sokakban feltolul a kérdés: miért bíbelődjek az irodában növényekkel, ha egy hangtalan elektromos párologtatóval is kipipálható a probléma? Nos, a virágok mellett egy sor előnyt fel tudok sorakoztatni. 1. A zöldek által a légkörbe juttatott vízpára – szemben a párologtatóból érkezővel – minden esetben steril, csíramentes, vagyis teljességgel veszélytelen. 2. A növények amellett, hogy munkaidőben gondoskodnak ránctalanításunkról, még a káros anyagok zömét is kiszűrik az iroda levegőjéből. 3. Egészségtani hatásuk mellett a látványukkal is üdítenek. És ha más nem is, ez azért elég meggyőző érv mellettük.
Legutóbbi hozzászólások