Világvége vagy év vége szerencsehozó növényekkel

Advent színei
Az advent színei
2017. nov. 30.
Szerencsehozó növények

Amióta naptárt használ az emberiség, mindig egy ki szorongás lesz rajta úrrá, amikor egy új esztendő küszöbéhez érkezik. Ha sikeres volt a mögöttünk hagyott 365 nap azért, ha pedig nehéz évet zárunk, akkor meg azért aggódunk a folytatás miatt. Hát még, ha OKJ-s orákulumok a kalendáriumból nem egy esztendő, hanem egyenesen a világ végét olvassák ki! Mit tehet ilyenkor az egyszeri ember? Beruház néhány minőségi „mázli-generátorba” vagy szerencsehozó növénybe. Jelen írásomban ezeket a hol megmosolyogtató, hol akár komolyan is vehető próbálkozásokat vettem górcső alá.

A szilveszteri, újévi képeslapok elengedhetetlen figurája a szerencse koromfekete nagykövete: a kéményseprő. Az, hogy a suvickos képű füstfaragót idővel természetfeletti adottságokkal ruházták fel, munkájából adódik. A szén- és fatüzelés hőskorában ugyanis úgy hitték, a minden nyavalyáért felelős gonosz szellemek a kéménykürtőben laknak. Főhősünk pedig épp a piszkot, betegségeket, a rontást és a fájó titkokat megtestesítő kormot tessékelte ki a házból, így könnyen érthető, mitől nőtt meg a népszerűségi indexe.

Nő, mint a gomba!

Hasonlóan közkedvelt Kínában a gomba, mint a növekedés, gyarapodás és sokasodás földi helytartója. Némileg nehezíti azonban a helyzetet Kedves Olvasó, ha a jószerencse érdekében lakását, irodáját gombakertészetnek szeretné átalakítani, hogy a források nem határozzák meg: pontosan mely gombafajok ápolnak különösen jó viszonyt Fortuna asszonnyal.

Még egy világvégét nem élnénk túl! 🙂

Nos, ha a 2018-as évünk érdekében megérintettünk már egy kéményseprőt (az igazi fanatikusok még egy szálat ki is húztak a seprűjéből) és lakásunk, irodánk legsötétebb zugában pedig csiperketenyészetet rendeztünk be, akkor ideje, hogy a legújabb babonáknak is szenteljünk egy kis figyelmet. És a legújabb most szó szerint értendő, mivel csak öt évet kell visszamennünk az időben. 2012-ben ugyanis Amerikában immáron sokadszorra, ám minden addiginál nagyobb vehemenciával lángolt fel a világvége láz. A december 21-ére megjövendölt apokalipszis bekövetkeztében megrengethetetlen hitűeket nem tántorították el a tények, miszerint a kijelölt dátum nem a világösszeomlás napját, csupán a maják 5125 éves naptárának „utolsó” lapját jelenti. A tengeren túlról indult pánik csakhamar a többi földrészre is eszkalálódott, amit ékesen bizonyít, hogy egy 21 országra kiterjedő közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek egytizede hitt a világösszeomlásban.

Fapados nehéztüzérség

Ám, nincs az a borús világkép, nincs az a kilátástalan helyzet, amelyben a minden hájjal megkent kufárok ne látnának üzleti lehetőséget, és ehhez a támogatást meg is kapták a hiszékeny emberektől. Be is vetették csakhamar a minden bajt elhárító „fapados nehéztüzérséget”, a szerencsehozó növényeket.

A világvége-parából hasznot húzó kereskedők a fajták kiválasztásánál valljuk be, nem merültek nagyon alá a botanikában, inkább a kínai hiedelmeket vették alapul. Így esett a választásuk bajelhárító jolly jokerként a legismertebb szerencsehozó növényre: a bambuszra.

Származási helyén, Ázsiában ezt a perjefélék (a mi pázsitfüvünkkel, sőt a búzával is rokon) családjába tartozó növényt az egészség és a hosszú élet megtestesítőjeként tisztelik. Tegyük hozzá mindjárt: teljes joggal, hiszen a bambusz rendkívül szívós, gyorsan növő fajta. Extrém gyors növekedéséhez különleges talajra nincs szüksége, csak rendszeres időközönként öntözésre és egy kis párásításra. Árnyékkedvelőként hálás, ha nem a déli ablakpárkányon találunk neki helyet, ezt leszámítva azonban szinte igénytelennek mondhatjuk.

Kozkázatmentes üzlet

A kereskedők persze túl nagy rizikót nem vállaltak. Úgy okoskodtak, hogy ha valóban bekövetkezik a belengetett végítélet, a pénztártól való távozás után senki sem hozza majd vissza a bajelhárításban kudarcot valló bambuszt, műsorváltozás esetén viszont ragyogó marketinget lehet köré kanyarítani, mondván: Lám, működött a dolog!

Így esett, hogy a növény eladási statisztikái akkoriban minden addigi rekordot megdöntöttek. Nyilván ennek a bambusz-offenzívának is köze volt ahhoz, hogy a 2012-re meghirdetett Armageddon érdeklődés hiányában  elmaradt.

Szerény igényű szerencsehozó növények

Nem ennyire naptárhoz kötött, de legalább ilyen komoly bajűző szerepet szántak a kaktuszoknak az ezt megelőző évszázadokban. A szukkulenseket mindig is spirituális képességekkel ruházták fel, úgy hitték: szúrós tüskéik révén minden ártó szellemet távol tartanak a háztól. Igaz, a kaktuszok rontáselhárító funkcióval való felruházásánál sokat nyomott a latban, hogy ezek is szinte bárhol megélnek, így feladatukat a legszélsőségesebb körülmények között is betöltik. Sem túlzott tápanyag-, sem nagy vízigényük nem jelent pluszterhet, és ez a termékelőny igen sokat számít annak, aki az őt gyötrő fekete mágia hatása ellen kívánja bevetni őket.

Persze, a népi hiedelmek a baj elűzése mellett legalább ennyi energiát fordítottak a szerencse – és ezen a legtöbb esetben a sok pénzt értették – házhoz csalogatására is. Ennek megfelelően minden nép megtalálta magának azt a növényt, amelyet a szobában nevelgetve vagy éppen elfogyasztva kedvében járhat a bőségszarus nagyasszonynak, aki reményeik szerint majd anyagiak formájában honorálja meg ezt a nagyvonalú gesztust.

Mifelénk a hagyományos szilveszteri/újévi menü része az aprópénzre emlékeztető lencséből készült leves vagy főzelék, de ugyanezen okokra vezethető vissza a négylevelű lóhere – mint a ritkaság, a véletlenül ránk találó szerencse allegorikus alakjának – népszerűsége is.

Angolszász nyelvterületen, ahol valamilyen oknál fogva hiánycikk lehet a négylevelű lóhere, a Crassulát tartják az anyagi jólétért felelős növénynek. Ki tudja, lehet valami a dologban, mert jóval messzebb – egészen pontosan Kínában – ugyanezt gondolják a pénzfaként, dollárfaként, pozsgafaként is ismert pozsgásról. Róla és a rokonságáról itt írtam bővebben.

Hogy a bőséggel, szerencsével és tudással összefüggésben miért csak a közismerten szerény igényű növényeket találták meg eleink, arra nincsen tudományos magyarázatom. Mint ahogy arra sincs, hogy miért pont régi ismerősünktől, az anyósnyelvtől várták a bölcsességet, a gazdaságságot, az általános jólétet és a mindenféle értelemben vett sikert. Lehet, hogy az okok itt is a Sansevieira hírhedt szívósságára és élni akarására – mint a célok elérésének egyik legfőbb összetevőjére – vezethetők vissza, de persze, ez csak találgatás.

Jobb élet, rizikómentesen

Bár a fent leírtak akár komolytalannak is tűnhetnek – és valljuk be, azért egy kaktuszon vagy egy anyósnyelven tényleg elég meredek dolog számon kérni a vállalati konjunktúrát –, meglepő módon mégis van valóságalapjuk. Ha nem is a mesés gazdaságot, de a jó közérzetet, a tiszta levegőt, ezáltal pedig a magasabb fokú koncentrációt, és a stresszmentesebb munkakörnyezetet – mint a gazdasági siker legfőbb zálogát ezek a szerencsehozó növények (és persze a többi zöld is!) üzembiztosan hozzák. És bónuszként, még rájuk nézni is jó. Kell ennél több 2018-ban?

Minden Kedves Olvasómnak Sikeres, Boldog Új Esztendőt kívánok!

Kiss Tamás, Irodakertész